~ Rémálmom volt. Olyan rémálom, melyben egy szerettem halt meg. Kis időbe telt, mire felfogtam. Térdre rogytam, majd torkom szakadtából üvölteni kezdtem. A fülsüketítő hang némaságba torkollott, majd könnyek között ébredtem...
This generation really makes the most loving people never want to love again.
~ Mindig a múltra tekintünk vissza, mintha a jelent és a jövőt csak megszenvednénk vagy elfeledkeznénk róla.
“I’ve reinvented myself once. And I can do it again.”
— Brandon Stanton, Humans of New York
~ Ennyi ghostolás után már egy ördögűzőre van szükségem... 🙏🚫👻
/ kiábrándító... /
/ "Nekem nincs időm erre." - sajnos, gyakran nem trivialitások, hanem igenis fontos dolgok terén
/ "Nem akarok gondolkodni." - meh...
/ "Kihagyom az ilyet." / "Én kerülöm az ilyet témákat, mert..."
/ "Nem érdekel, nem az én dolgom, engem úgy sem érint..." - bárcsak ilyen egyszerű lenne, de majd fog, hidd el! :')
/ "Úgy is hiába, felesleges..." - I feel you bro, but... végülis ja, úgy is felrobban a Nap 4-5 milliárd év múlva, kit érdekel mi lesz holnap
Gyakori az ilyen, egyrészt, amikor kellemetlen vagy félelmetes szembesülni bizonyos dolgokkal, főleg abból adódóan, mert azok fontosak, mégis tehetetlennek ÉRZIK magukat az illetők.
Másrészt, van, hogy pusztán kényelmesebb, nem gondolkodni, nem cselekedni, kerülni a dolgokat, kihúzni a felelősség alól az embernek magát.
Természetesen fontos a kontextus is. DE! Ne csodalkozzon senki sem, ha az ilyen hozzáállás általánosításával, mindennapok részévé tételével elsősorban saját magával, de akár még másokkal is kibaszik.
/ Mostmár bekussolok, ígérem! /
~ Egyrészt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt időm. Másrészt az is igaz, hogy nincs olyan hónap az életemben, hogy ne történne valami faszság, ne jönne közbe valami. Fogy a türelmem és egyre jobban bosszant minden és mindenki. Egyre több dolog billent ki az egyensúlyomból, egyre több dolog állja az utamat. Nincs kedvem ehhez. Küzdöttem egyedül eleget, hogy kimásszak a gödörből, hadd pihenjek már...
/ . . . /
Úgy döntöttem, hogy az ünnepek közeledtével újranézem a Mahoutsukai no Yome (The Ancient Magus' Bride) című animét. Az anime egyszerre szívszorító, érzelmes, keserédes, varázslatos, melynek a vidám pillanatai is megvannak. Ebben az animében találkoztam a Yule (Jul) téli ünnep fogalmával is, mely olyasmi, mint a Karácsony, csak kissé hosszasabb (12 nap) és kevésbé keresztény, mondhatni "pogány".
~ Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet! ~