~ Ennyi ghostolás után már egy ördögűzőre van szükségem... 🙏🚫👻
/ kiábrándító... /
~ Egyrészt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt időm. Másrészt az is igaz, hogy nincs olyan hónap az életemben, hogy ne történne valami faszság, ne jönne közbe valami. Fogy a türelmem és egyre jobban bosszant minden és mindenki. Egyre több dolog billent ki az egyensúlyomból, egyre több dolog állja az utamat. Nincs kedvem ehhez. Küzdöttem egyedül eleget, hogy kimásszak a gödörből, hadd pihenjek már...
/ . . . /
𝔠𝔦𝔱𝔶 𝔡𝔞𝔱𝔢
~ Elegem van a hipokrata emberekből.
Azokból, akik A-t mondanak, de igazából B-re gondolnak, s közben mégis C-t cselekszenek.
Azokból, akik bort isznak, s vizet prédikálnak.
Azokból, akik üresen ígérgetnek, hitegetnek.
Azokból, akiknek szavait semmifélé cselevés nem fedezi.
Azokból, akik az észt osztják, hogy kinek, hol, mikor, mit, hogyan kéne tenni, de elfelejtik magukat is a számításba venni.
Néhányan csak elfelejtenek tükörbe nézni, viszont néhányan szándékosan kerülik azt. Mert kellemetlen érzés, mert fáj az igazság, ahogyan az is, ha netán nem úgy van, ahogy azt ők szeretnék.
Legalább lenne őszinte az ilyen ember, vállalná mindezt, és ne hazudtolná meg még önmagát is...
Ha nekem ég a pofám és szégyellem magam ilyen esetekben, Te miért nem?🤔
És igen, tudom, ha mindenki úgy állna hozzá, hogy "ha akarna, keresne", akkor senki sem keresné a másikat, elvégre mindenki a másikra várna.
Viszont az sem okés, hogy csak én keresek fel embereket, én teszem bele az erőfeszítést a kommunikációba, hogy aztán egy szavas válaszokat, vagy egyoldalú beszélgetéseket kapjak, ahol csak hallgatom a másikat kölcsönösség nélkül.
Van pár személy, aki időről időre felkeres, úgy, hogy kétoldalú a kommunikació, rájuk szánok időt, de mostantól hanyagolom az egyéb fajta kommunikációt, és magamra fordítom azt a megspórolt időt! ^^
/ jelige: egyoldalúság, ghosting, érdektelenség, erőltetettség, hitegetés, megjátszás, felesleges, beszédképtelenség, kommunikációs készségek hiánya, elbaszott értékrendek stb... 🙉 /
Sok ember úgy van, hogy szeretnének megértve lenni, szeretnék a szeretetet, a szerelmet, a törődést... KAPNI!
De ha már arról van szó, hogy kölcsönösség, akkor az már túl sok. Önzőség és érdek, empátia hiánya, a túl nagy választék, ki tudja még mi lehet az oka...
Nem tudom, talán nem vagyok való az emberek birodalmába. Még ha jól és tartalmasan is indultak a barátságok, párkapcsolatok, ismerkedések, egy idő után megszakadtak. Vagy az érdeklődés halt el, vagy még rosszabb, ghostolva lettem. Másik opció az egyoldalúság, az érzelmi szemetes, sírópárna, zseb-pszichológus szerep. S habár a ghostolás is váratlan olyan esetben, ha fontos személyekről van szó, az árulás, hátbaszúrás, és a megcsalás is kurvára kellemetlen tud lenni.
/ "Talán egyszerre vagyok túl sok és túl kevés" /
a posztot a magányos emberek, a szellemek, a szelektíven válaszoló emberek és a kellemetlen emlékek ihlették
U.i: nem mellesleg a kommunikációs képességek is sorvadnak, mint a nyári napon, kocsiban felejtett banán* 😭
*a kép illusztráció - nem ússzátok meg kép nelkül
Van egy rossz szokásom (több is van...), mely abban nyilvánul meg, hogy gyakran lealacsonyítom magam, mihelyt valaki jónak talál valamit bennem vagy megdícsér valamiért. Nem szerénységből, alázatosságból teszem, hanem mert nem akarok illúziókat és elvárásokat teremteni másokban, továbbá nem gondolom úgy, hogy igaz lenne bármi az állításból, csupán félreértés lehet az...
@yuumei-art
/ Bízz a folyamatban! /
[SawariNeko / Curse Cat]
– Nekomonogatari: Kuro (episode 03)
/Oshino Meme to Araragi Koyomi on Hanekawa Tsubasa's situation/