~ Mindig A Múltra Tekintünk Vissza, Mintha A Jelent és A Jövőt Csak Megszenvednénk Vagy Elfeledkeznénk

~ Én csak szeretnék szabad lenni, hogy ne legyen már megmondva nekem, hogy én mit akarjak és mit kéne tenni, hogy mit, és hogyan kéne szeretni. Hogy ne kelljen nélkülözésben, félelemben élni, hogy saját sorsom felett kontrollal rendelkezzek. Csak szeretnék fejlődni, minőséginek, embernek lenni. Szeretnék lehetőségekkel rendelkezni és azokkal élni. Szeretném magam hasonlóan gondolkodó emberek közösségével körül venni. És végső soron, szeretném a létezésem valakivel megosztani.

@yuumei-art

/ Bízz a folyamatban! /

~ Egyre több ember magányos, és úgy néz ki ez már egy vitathatatlan tény.

Sok ember úgy van, hogy szeretnének megértve lenni, szeretnék a szeretetet, a szerelmet, a törődést... KAPNI!

De ha már arról van szó, hogy kölcsönösség, akkor az már túl sok. Önzőség és érdek, empátia hiánya, a túl nagy választék, ki tudja még mi lehet az oka...

Nem tudom, talán nem vagyok való az emberek birodalmába. Még ha jól és tartalmasan is indultak a barátságok, párkapcsolatok, ismerkedések, egy idő után megszakadtak. Vagy az érdeklődés halt el, vagy még rosszabb, ghostolva lettem. Másik opció az egyoldalúság, az érzelmi szemetes, sírópárna, zseb-pszichológus szerep. S habár a ghostolás is váratlan olyan esetben, ha fontos személyekről van szó, az árulás, hátbaszúrás, és a megcsalás is kurvára kellemetlen tud lenni.

/ "Talán egyszerre vagyok túl sok és túl kevés" /

a posztot a magányos emberek, a szellemek, a szelektíven válaszoló emberek és a kellemetlen emlékek ihlették

U.i: nem mellesleg a kommunikációs képességek is sorvadnak, mint a nyári napon, kocsiban felejtett banán* 😭

*a kép illusztráció - nem ússzátok meg kép nelkül

Úgy döntöttem, hogy az ünnepek közeledtével újranézem a Mahoutsukai no Yome (The Ancient Magus' Bride) című animét. Az anime egyszerre szívszorító, érzelmes, keserédes, varázslatos, melynek a vidám pillanatai is megvannak. Ebben az animében találkoztam a Yule (Jul) téli ünnep fogalmával is, mely olyasmi, mint a Karácsony, csak kissé hosszasabb (12 nap) és kevésbé keresztény, mondhatni "pogány".

~ Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet! ~

~ Az egyik legjobb barátom és barátnője már a hivatalos, nyomtatott meghívójukat is átadták az esküvőjükre, aminek nagyon örülök és alig várom! 😇

Viszont 25 év után még mindig nincs olyan társas esemény az életemben, ahova egy partnerrel mehetnék, és ez kicsit kellemetlen, és nem is azért mert szólózom, hanem a magány miatt.

*egyáltalán jó-e még rám az öltönyöm?!

~ Do not show weakness, do not expose yourself. Not everyone can handle your soft side. Not everyone meant to see it. Most people would only use it against you. Harden your shell and do not wear the content of your mind and heart on your sleeve.

/ Look at what you've turned me into! /

“Minden jövőre vonatkozó terved megsemmisülhet egyetlen pillanat alatt.”

— Nicola Yoon: A Nap is csillag

~ Tegnap láttam egy párt kézen fogva, egy pizzásdobozt tartva, futni a szakadó hóban/havas esőben. Aranyosak voltak!🥺

Hiába akarsz segíteni valakin, ha az:

- nem akarja, hogy segítsenek rajta,

- nem akarja, hogy TE segíts rajta,

- vagy azt se tudja/nem gondolja úgy, hogy segítségre szorulna...

bármennyire is szeretnéd, bármennyire is vezérel a jó szándék...

/ S van az az eset is, amikor sehogy sem lehet segíteni... /

I will never understand those who rush from one love to another, not because their hearts are full, but because they are afraid of the emptiness. Is it love they seek, or only the feeling of being needed? Do they never believe in waiting, in trusting that the love meant for them will find its way, no matter how long the silence lasts?